Jézus Krisztus Tanítványai

5. oldal

3. Hinge-átjáró

A személyiség-pszichológia határmezsgyéjén járunk, amikor a Hinge-átjárás problémáját tárgyalom, amely minden ember életében ismerős lehet. Sokat írtam már ezelőtt anyagról, antianyagról, pláne hogy ezeket zárkózott és nyitott mentális diszpozícióval azonosítottam. Ezen a honlapon minden felmerülő gondolatom muszáj röviden kifejtenem. Ezúttal az a veszély fenyeget engem, hogy átgondolatlanul írok egy ilyen nagy horderejű lelki mechanizmusról, amit természetesen a lélektanban nem is illettek a kutatók. Hát kit érdekel ez, ha mindenkire jellemző, többé-kevésbé mindenki ismeri is, ha nem már meg is utálta azt magában?! Akinél ez nem következett be és én tudok neki új szempontot mutatni, mondani, ezáltal oldódik meg számára a lehetetlen, hát nemcsak hogy szerencsés, hanem egyféleképpen jár az eszünk is. Nem vagyunk egyformák, de megvizsgáljuk a jelenséget és megértjük azt, ezáltal meggyógyulhatnak különböző lelki beállítottságú emberek. A bevezetőben még a szabadságom felhasználnám arra, hogy az interneten olvasott fontos cikkről számoljak be, amely szépen bizonyítja elméletemet a gyógyító ember természetéről. Aki akarja megkeresi azt, én csak annyit szeretnék örökre megjegyezni, hogy a mágneses anyag mindent az ellentettjére változtat! A kutatókat a mágneseknek a vérerekre való hatására voltak kíváncsiak. Mert ugye a vérben vas-oxid is van, a mágnes pedig nem tudni, hogyan is hat egy ilyen anyagra?! Azt tapasztalták, hogy az érszűkületet, vagyis a szűk ereket a mágnes tágította, míg a tágas vérerek összehúzódtak egy mágneses karperec befolyására. Én tudom, hogy ha szabadjára engedem a lelkem, akkor én is ilyen lennék, de akkor csak egy mágnes lennék! A gyógyításnál az egészséges embereket nem szabad a rendelőbe kéretni, csak a betegek jöjjenek el. Ezt nagyon észben kell tartani. Persze az emberek, pontosabban démonok vannak olyan okosok, hogy az általuk működtetett testet ne adják oda más valakinek. A megszállt test képes működni valahogyan, az ember tud jó is lenni, ha éppen rosszak között van. Sőt, tanácsos is neki a maga fajtájához vonzódni, hiszen akkor sokáig rejtve tud maradni /vagy pedig nem ismerik azt fel/ a valóságos ördögi természet. Az ember tehát egészséges, mert a teste funkcionál, a lelke nem kapcsolódik rá arra a csatornára, amely egy másik természet érvényesülését hangoztatja. Úgy, mint én. Egy másik faj, egy másik nem természete másmilyen, nem fontos csak azt látni benne, hogy nem működik és hogy gonosz. A fajtársakról való gondoskodás addig is felért, hogy szociálisan rászorultakat is megsegítsen. Egy démonizált személy akár azt is el tudja érni, hogy az elvárt 120/70-es vérnyomást szükség esetén beállítsa a szervezetében. Amíg mérik, addig éppen megfelelően működik a vérnyomása, egyébként nem. Akár 10 percig is visszatartja a lélegzetét néhány ember, főként a gyöngyhalászok, akik azért gyöngyhalászok, mert másból nem tudnának megélni Óceániában. Így hát szervezetüket ráhangolták erre a nyomasztó körülményre és az úgy működik, hogy a példásnál is magasabb szintet ér el. Gondolhatnak az etióp sóbányászokra, akik 46ºC hőmérsékleten külszíni fejtést végeznek. / A film szerint ott nyáron 60ºC-ot mérnek, ezért az a terület a Földünk legmelegebb pontja. Amire még a magmatizmus és vulkánizmus hője is rásegít. Most már eljött az ideje, hogy magunkkal vigyünk egy pontos mobil hőmérőt, ne a legendákat szajkózzuk vissza. Ha ugyan van pár tízezer forintunk a vásárláshoz!/ Ez náluk a téli időszak, nyáron már ők sem tudnak bányászkodni. De napi több óra munkát hatékonyabban elvégeznek, mint egy európai ember 1 óra alatt meg tud csinálni. Ezt jelzi a lenyelt kapszula, amely a belső hőmérsékletről ad tájékoztatást. Nemcsak bányásznak, hanem 1 kg-os sótéglákat formálnak a hőségben, ott a helyszínen, hogy a tevék is a legjobb munkát végezhessék. Nézzenek meg erről egy filmet a Spektrumon, érdemes! Nyilván 1-2 év gyakorlás mindent megváltoztatna, ezzel nem is vitatkoznék. Én az egész dolgot a működéssel kapcsolatban jegyeztem meg. Ez minőségi működést követel meg, talán ezt nem vonják kétségbe. Bár a sófaragók is csak bámulták a rekordert, aki 400, 1 kg-os téglát is kifarag egy nap, amíg a többiek csak 40-et. Ez meggyőződésem szerint nem tanulható. Eszembe jut Usain Bolt 100 m-es és 200 m-es síkfutó világcsúcsa, amely 9,58/ 100 m (2009 Berlin) és 19,19sec/ 200 m.

Ő viszont 20 centivel magasabb, mint a szörnyeteg becenevű szupersztár /Yohan Blake/, akit kocsival hordoznak körbe a verseny előtt, hiszen annyira jól fut és akkora sztárja az atlétikának!

Az ő rekordja „csak” 9,75. De Bolt nemcsak magasabb, hanem vagy 15 kiloval erősebb tőle is. Az edzője szerint lehetséges, hogy Bolt még benéz a 9,4 alá is, akkor viszont évtizedekig várni kell az utódjára. Vagy pedig 140-150 kilós embereket kell lefogyasztani 90-100 kiló izomra és futni, futni, futni.

Az adottság viszont mással nem pótolható. Olyan ez, mint a tehetség; az sem tanulható emberi jellemző. Mindazonáltal a 20. század legjobb sportolója Carl Lewis. Ő 100 méteren 9, 92 futott, de közel 8 métert ugrott, meg 7 próbázott stb. Ő lehet a tanulás és gyakorlás mintapéldája! Usain Bolt-ról még annyit, hogy futás után felvesz egy jellegzetes pozíciót, amiről a sportriporterek össze-vissza beszélnek, nem értik, hogy ő van olyan mesés figura, mint Johnny Bravo.

A bekezdést azzal zárom, hogy a mágneses jelenséggel telibe találtam a változtatásban és gyógyításban rejlő természeti törvényszerűséget. Azért nem én vagyok a mágnesember, mert olyan már van Magyarországon /Harasztosi László/ és az élet több, mint az ész nélküli változás-változtatás.

http://www.youtube.com/watch?v=BUb3jIISqGU

Ezen túl úgy fogom fel a földi életet, hogy az ördögi lények is megérdemelhetik, hogy tiszteljem őket! Pontosabban, az ember érdemli meg azt, de ha az emberi lélek úgy dönt, hogy háttérmunkás lesz, vagy „nem kapcsolódik fel az internetre”, akkor én sem akarom mindenáron kapcsolatra erőltetni őt.

A Hinge-átjáróról megalkotott elméletem itt az „üres papír” előtt gondolom át először teljesen, de azonnal írom is amire következtetni lehet, vagy kapcsolatba hozható, ill. logikus. A részletekből következett, hogy létezik ez a mechanizmus, amit még meg sem gondoltam, amikor már a nagyobb, teljesebb elméleteket megalkottam. Tudtam eddig is, hogy az ember az egyenlő a test+lélekkel, de nem mindenkinél. /Sokan úgy gondolják, hogy test és lélek már úgy egybeforrt, hogy szét nem is igen lehetne választani. Ezért az ember az alapvető, nem pedig a lélek. Ebben igazuk van, de az a halál beálltakor mégis megtörténik a szétválasztódás, fene tudja hogyan./ Ahogy egy embert megismerünk, többnek találjuk, mint amit a tükörbe nézve látnánk, vagy ha mérlegre állítjuk őt és megtudjuk a testsúlyát. Az embereknek vannak tulajdonaik, vannak rokonaik, barátaik, szeretteik, ellenségeik, fontos, értékes tárgyak lehetnek náluk. Az emberek képesek külföldi emberekkel kapcsolatot tartani, testvérvárosok segítenek abban, hogy az ember testileg és lelkileg is messzire érhessen. Milyen tudomány vizsgálja ezeket? Ilyen szempontokat csak én említek meg és rendezek el úgy, hogy egységesen használható tudást jelenthessen. Azt mondom, hogy ez lélektan, igazi tudomány, amely a természet szabályai alá rendez mindent és a Teremtő Isten szempontja is érdekli. A Hinge-átjárót is lélektannak fogom föl és elmélkedek róla. Hogy hova tartozik a pszichológia-tudományban, az már nagyon messzire vezetne az Igaz Istenről való bölcselkedéstől. De nem foglalkozni vele, salamoni hiábavalóság lenne. Nem csak a személyiség és az egyéniség érdekel engem, ezzel indítottam pár éve és még itt tartok. Az örök életben reménykedve meddig eljuthatok majd, akár kombájnokat tervezhetek és művészi rajzokat készíthetek! Aztán 2300 év múlva a gyártása is érdekelni kezd, majd 8012 év után kombájnversenyeket rendezek meg, úgy, hogy a versenypályát én magam készítem elő. Újabb 100 ezer év múlva repülőmúzeumot nyitok stb-stb. A Hinge-átjáróról való tudás nem teljesen veszélytelen, ezért nem is részletezhetem nagyon. Nagyon jó témája tehát egy rövid cikknek, főként azok miatt, akik egy kicsiny részlet miatt hibáztak óriásit az életükben. Itt viszont megtalálják a hiányzó láncszemet, ami az élethez jól jöhet nekik.

A Hinge-átjáró egy olyan lelki törvényszerűség neve, amit az ajtóknál, ablakoknál alkalmazott zsanér működése ihletett. Az angol fordítás szerint az ilyen elfordítható pánt neve hinge. Valóban, egy lelki színtéren jellemezhető ajtóról, ablakról, kapuról van szó, mert a zsanér működése során a lelki kapun keresztül ki és bejárás valósul meg az ember és környezetében lévő dolgok és személyek vonatkozásában. Az egyszerűség kedvéért képzeljük el, hogy egy szobában vagyunk és ki szeretnénk onnan jutni, vagy a környezetből szeretnénk a szobába jutni. Léteznie kell egy átjárónak, amely segíti az embert abban, hogy áthatoljon az anyagon, antianyagon és segítségével olyan ingerek cserélődnek ki, amelyek létfontosságúak vagy viszonylag fontosak lehetnek.

Az emberi testet felfoghatjuk egy mezsgyehatárnak, ahol a lélek és a környezet érintkezhet. Ki és bejutásról gondolkozni úgy is lehet, hogy a képzeletbeli szobánkhoz nem tervezünk semmilyen ajtót, ablakot. Az emberi testhez szorosan simuló atomok, molekulák néha erős hatással lehetnek pl. a bőrre. Gondoljanak a savra! Szinte lerombolja a mezsgyénket és a sav molekulái rögtön kölcsönhatásba lépnek a lélekkel. Amely energia és anyag keveréke, ahogy egy korábbi tanulmányban az általános igazságot le kellett jegyezni erről is.

Az ember tudatosan építhet átjárót is, de ezt akkor teszi, ha tudja, hogy lesz olyan helyzet és idő, amikor el kell hagynia a szobát. Nem vagyok biztos benne, hogy ez mindenkinél ilyen logikus lett volna az élet kezdetén! A Hinge-kapu tehát jól működő forgóajtóként működik azon embereknél, akik ki és bejárnak keresztül az anyagon és energián. Már rémlik is, hogy milyen egyént jellemez ez a beállítódás és a szoba mit is jelképez számukra! A démonok is használnak ajtót, mert az nagyon árulkodó dolog lenne, ha fájdalmas behatolással szeretnének a testen belülre kerülni, vagy onnan kifelé. A legáltalánosabb kapu az ember szája, orra, mert egy lélekzetvétellel kölcsönhatásba lehet kerülni a lélekkel. De miért jegyezte le a Biblia, hogy a démonok megszaggatják az embereket, amikor elhagyják valakinek a testét? Szerintem ez azért történhet meg, mert az ördögi lények nem szívesen hagyják el lakhelyüket, ezért az emberi lélekkel erős tusakodás veszi kezdetét. Már akkor mielőtt elkezdődik a valódi ördögűzés.

„És az egész sokaság meglátván őt, azonnal elálmélkodék, és hozzásietvén köszönté őt.

Ő pedig megkérdezé az írástudókat: Mit versengetek ezekkel?

És felelvén egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, a kiben néma lélek van.

És a hol csak előfogja, szaggatja őt; ő pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad. Mondám hát tanítványaidnak, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.

Ő pedig felelvén néki, monda: Óh hitetlen nemzetség, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt hozzám.

És hozzá vivék azt; és mihelyt ő meglátta azt, a lélek azonnal szaggatá azt; és leesvén a földre, tajtékot túrván fetreng vala.

És megkérdezé az atyját: Mennyi ideje, hogy ez esett rajta? Az pedig monda: Gyermeksége óta.

És gyakorta veté őt tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse őt; de ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk.

Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.

A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.

Jézus pedig mikor látta vala, hogy a sokaság még inkább összetódul, megdorgálá a tisztátalan lelket, mondván néki: Te néma és siket lélek, én parancsolom néked, menj ki belőle, és többé belé ne menj!

És kiáltás és erős szaggatás között kiméne; az pedig olyan lőn, mint egy halott, annyira, hogy sokan azt mondják vala, hogy meghalt.

Jézus pedig megfogván kezét, fölemelé; és az fölkele.

Mikor pedig bement vala a házba, tanítványai megkérdezék őt külön: Mi miért nem űzhettük ki azt?

Ő pedig monda nékik: Ez a faj semmivel sem űzhető ki, csupán könyörgéssel és bőjtöléssel.”

Márk. 9,15-29

Az ilyen reakciót, amikor az ember szinte már nem emberi módon viselkedik, az ókorban is nagy érdeklődéssel figyelték meg. Pontosan azokat jellemzi az ilyen reakció, akiben az emberi lélek még működni akar és időnként felkapcsolódik egy közös hálózatra a démonnal, ahol harc is kezdetét veheti. A többi embernél/ben a helyzet az, amit a Shrek c. rajzfilmben a szamár mondott a gonosz uralkodónak és szolgáinak, nehogy megakadályozzák Fiona és Shrek egybekelését. „Vigyázat, Sárkánnyal vagyok.” Az emberi lélek megtanulja a szimbionta életet és a démont saját eszközeként másokkal való harcra használja. Ezért itt lélek és ördög között nincs konfliktus. A démon és az egyén másként is harcolhat egymással az emberi testben.

Amikor az egyén más egyénnel lép kapcsolatba, akkor is megfigyelhető erős ellenkezés. Ilyenkor a harcot jellemzi „a két legyet egy csapásra”. Erre a Cselekedetek könyvében találni írásszöveget /Csel. 13,6-11/. Egyebet majd külön tanulmányban...

A Hinge-átjáró egy kapu a világra, de az emberi testre befelé is. Nagyon egyszerűen tudnak ördögi lények közlekedni rajta. Azonban ezt nem mindenki szeretné, az egyén kifejezetten elutasíthat mindent, amely dologért lekapcsolódna a testről, amelyet a léleknek kell irányítania, vezérelnie. Onnantól az ember lényegileg halott, mert a démon ha együttműködik vele az emberi lélek csak annyira hűséges mint Hitler volt Sztálinnal a Megnemtámadási Egyezmény kapcsán a II. világháborúban. Átverte őt, amit Sztálin is tudott, csak az időpontját nem. Az ördögi lények pedig mihelyst tehetik, gyilkolni fognak, hogy természetüknek megfelelően cselekedjenek.

Ha így nézzük a legjobb az, ha se be, se ki nem engedünk mozogni, behatolni senkit sem. Ez azonban csak álom, mert a test gyötrésével kívülről is elérhető a lélek! Nem kell senkit sem megszállva tartania ördögöknek, csak testi szenvedést kell okozni. A harmonikus lelki élet is csak álom, mert az feltűnő. Akár a Mátrix c. filmben az ügynökök hamar bemérik az ismert rendet kicsit is megsértő helyeket, személyeket és máris rajzanak oda. Másrészt a keselyűk a hullákhoz is rajzanak.

„Mondom nektek: Azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.

Két asszony őröl együtt: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.

Ketten lesznek a mezőn: az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják.

Erre megkérdezték tőle: "Hol lesz ez, Uram?" Ő azt felelte nekik: "Ahol a test van, oda gyűlnek a sasok is." Lk 17,34-37 Káldi-Neovulgata

Az idézet az Emberfia eljövetelét bontja ki jobban /Máté 24,28/. Akkor lesz csak öldöklés és akiben a lélek még él, azt fölveszik a Mennybe. A helyet könnyen bemérhetik majd, „mert ahol a dög, oda gyűlnek a keselyűk” (Károli).

A Hinge-átjáró a nem hívő emberekben a végtelenséget közvetíti a számukra. Ők azt hiszik, azt tapasztalják, hogy kapcsolatuk/taik az emberekkel csak ideiglenesen ilyen vagy olyan. Majd megváltozik. Számukra nincs végérvényes helyzet és személy. Akkor például miért válnak el szinte mindnyájan a házastársuktól? Mert rájöttek arra, hogy minden csak hit kérdése és hogy ők is, ahogy mindenki hamisan cselekszenek. Legyőzték a legyőzhetetlent. Mert tévednek! Úgy el lehet rontani egy kapcsolatot, hogy azt értelmetlen folytatni. De hamisan hihetjük azt, hogy ez azért van, mert mi már kiszámítottuk a helyzet minden lehetséges kimenetelét, csak eszerint járunk el. Mi hívők ellentétesen cselekszünk és hiszünk. Ezért nem akarunk ártani másoknak, mert végleg elronthatunk mindent. Nemcsak hitünk van, hanem a valóság és a természet harmóniája, vagy felhasználása éltet és visz előre, hogy elérjük, amit akarunk. Ami végérvényes. Aztán mást is elérünk majd. Ahogy a kombájnokról írtam. A Hinge-átjárón nyílik lehetőség a kiteljesedésre. Nekünk elsősorban ezt jelenti. A végtelenség az egyén számára nem értelmezhető. Mégis ezt akarhatjuk, ha hiszünk Istenben és a Megmentő Jézus Krisztusban. De csak az Úrban lehet az örökkévalósággal teljesebbé és tökéletesebbé válni, semmi más nem léphet a helyére. Az önmagába záruló, önbeteljesedő jóslatnak ez az igazi ellentét-párja, ami a zárkózott embernél nagyon fontos. Amiért az ördögűzés le lett jegyezve az evangéliumban, éppen az, hogy a kiteljesedés hogyan akadhat meg végletesen, de Urunk és Megmentőnk könnyedén felszabadította a gyermeksége óta reménytelenül néma embert.

A Hinge-átjáró egyik oldalán a személyiség belső folyamatai zajlanak gyakorlatilag háborítatlanul, míg az átjáró másik oldalán az emberi kapcsolatok kezdődnek és folytatódnak valahogyan. Az önmagát teljesítő jóslat az emberben lezár valamit. Nyitott embernél azért veszélyes, mert ha állandóan meg akarják őt győzni valamiről -természetesen ebben a legjobb módszer az erőszak- akkor a legtöbben olyanná lesznek amilyennek mások elképzelik őt. Aki ezt a törvényszerűséget ismeri és legyőzi az méltó szolgája a Mindenható Istennek. Míg a totális zárkózottságon csak a külső, mások általi segítség jöhet szóba, ha Istennek és az atyafiaknak hithű testvéreket szeretnénk szerezni. A Hinge-átjárónál a legfontosabb nem a testnyílások, az átjáró helyének, idejének pontos meghatározása. Nem úgy vagyunk ezzel mint a csillagászati könyvekben olvasni. A féreglyukak lehetővé teszik a térugrást, de az időben is utazhatunk a segítségükkel. Szerintem a démonok ilyen térugrással érkeznek a Mennyből a Földre, magukkal hoznak rengeteg ismeretet az Istenről, de megkedvelik a földi életet, szívesen elfelejtkeznek küldetésükről, akár a lázadó angyalok Noé idejében. Az átjáró létezése és működése a kapcsolatoknak szabja meg a természetét. Ezért írtam róla egy keveset. Már csak azt kell megindokolnom, hogy miért volt szükséges nekem az, hogy olyan kaput képzeljek el, amelyik zsanérral van felszerelve!? Csak azért, mert ne higgyük azt, hogy az embereknek hatalmas erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy megtalálják a ki és bejáratot saját maguk és a között, amik nem ők. Viszont arra rájönni a legnehezebb, hogy létezhet megoldás vagy bennem, vagy másban, amellyel legyőzhető egy nálunknál százezerszer erősebb, nagyobb energiájú lény is! Ehhez csak annyit kell tenni, hogy odamenjenek az ajtóhoz és kinyissák azt. Szóljanak egy arra alkalmas embernek, hogy nekem nem jó így, ahogy élek. Kérlek segíts rajtam! Jézus Krisztus Tanítványai győzhetnek az erősebb ellen, hiszen tudják, hogy a pillangó-effektus akár az egész Földet is képes romba dönteni. Nem fegyverrel, még csak nem is szóval, de győznek a gonosz ellen. Javaslom Önnek, hogy vegyen valahol egy nagyítót és ha nagy bajban van, vegye azt elő és nézzen bele, hogy megláthassa kik és miért gonoszkodnak Önnel. A győzelmét garantálom.

„de Isten azt választotta ki, ami a világ szerint oktalan, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, ami a világ szemében gyenge, hogy megszégyenítse az erőseket, s ami a világ előtt közönséges és megvetett, azt választotta ki az Isten, a semminek látszókat, hogy azokat, akik valaminek látszanak, megsemmisítse.”

1Kor. 1,27-28 Békés-Dalos

-----------------------------------------------------VÉGE-----------------------------------------------------

4. Férfi és Nők

(a természetben megfigyelhető szabályszerűségekről)

Elhatározásom, miszerint az udvarlás, párválasztás, házasság, család témakörrel foglalkozzam, meglehetős sokrétű szempontot, megközelítést igényel, ezért csak a párválasztásra koncentráltam, amikor röviden kifejthető témakörökben gondolkoztam. A Biblia, vagyis a Szentírás szempontját nem hagyhatom ki, de ebben a tanulmányban a bibliai idézetek rávezető, kikövetkeztető szövegként „kerülnek használatba”. Itt most a természet könyvének megvizsgálása vezet végig a tanulmányon, amelyet Isten Írott Szava nem cáfol meg. Sokkal inkább magából a Bibliából fel kell ismerni a megfigyelhető szabályokat, amelyet Isten megtervezett a magasan szervezett életformáknak, így az embernek, és még az állatoknak is.

Kezdjük az állatvilágban megfigyelhető szabályokkal. Az Origón egyébként sokk cikk és rövidebb videó foglalkozik a természetben előforduló és megfigyelt udvarlási, párválasztási szokásokkal. Ajánlható a részletesebb tanulmányozáshoz az ott felkeresett oldalak. Talán már a televízióban is sokan láttak filmet az udvarlásról. Első számú, legszebb példa a paradicsommadarak násztánca. A hím paradicsommadarat egykoron a tolláért vadászták az emberek. A násztáncról nézzenek meg egy rövid videót:

http://www.origo.hu/tudomany/20110416-udvarlas-es-nasztanc-az-allatvilagban-videok.html

Itt egyébként olvashatnak is arról, amit látnak. A paradicsommadár hímje a megfelelő időben a táncával és egyéb módon-énekléssel-hívja fel az azonos fajhoz tartozó tojó figyelmét. A tojó szempontjából ez akkor a legfontosabb, ha az első alkalomról van szó. Mert az is meglehet, hogy az ivarérett kor előtt a tojó nem is látott hím paradicsommadarat, vagy csak más specieshez /teljesen azonos faj/ tartozó hímeket és nem hímeket. Szóval a hím madár nagy rikoltozással és táncával, amelyben megmutatja genetikai rátermettségét és szépségét, lenyűgözi a leendő anyát, hogy pont azzal a hím madárral és ne egy másikkal párosodjon. Mert van ám, hogy egyszerre többen versengenek a hímek közül a tojó kegyeiért. Természetesen a tojó választ közülük. Fantasztikus dolgokat írnak e cikkben a selyemmadárról!

De ez távolt tőlünk, a dzsungel mélyén történik. A biológusoknak talán érdeke fűződhet a tények megmásítására. Ettől sokkal kézzelfoghatóbb, beláthatóbb érvre van szükség. A házi macska szokása azért már csak bizonyító erővel bír! Ahogy az idén megfigyeltem, már február végén a hím macska esténként útra kel és egy nap egyszer, teljesen kiéhezve érkezik haza a hosszú útról amit megtesznek, hogy párosodjanak minél többször. Ez így megy még szeptemberben is. A nőstény macska is elérhetővé teszi magát, mert a kerítésalapon vagy pont az utca közepén kuporognak a legtöbben, hogy ne kelljen idegen portákon kóborolni a hímeknek és esetleg jól megmérgezik őket az ott lakó emberek. Netán haragos kutyák elől kell össze-vissza futkosniuk, míg egy fára fel tudnak ugrani...

A macskák esténként kanozni vannak. A kis cirmosokat sokan próbálják megszerezni, de sokszor ebből verekedés származik. Aztán van olyan is, hogy a kan meg a nőstény is összeverekszik, ha mégsem tetszik a dolog a nősténynek. Szerintem a kanmacska eredendően poligám, vagyis minél több szuka macskát próbál megtermékenyíteni. Náluk az udvarláshoz tartozik a játékos kergetőzés is, ami nem az udvarlás része, hanem az együtt eltöltött közös örömökhöz sorolódik. Úgyhogy egy kergetőzés sok mindent jelenthet. Alaposan figyelni kell.

A leírtakból eddig úgy tűnik, az állatvilágban az udvarlás szolgál arra, hogy a nőstény kiválassza a neki megfelelő hím egyedet. Ha az egyiknél nincs szerencséje, a kan macskának máshol kell megtalálnia a vele párosodni akaró nőstény egyedet. Aki keres, az talál. Macskáknál nem feltételezem, hogy lennének kudarcos hím egyedek, mert a nőstények ha kell, még házhoz is jönnek. A félszemű, de a 15 éves öreg macska is alkalmas a párosodáshoz. Ezt azért jegyzem csak meg, mert mindent el lehet adni, csak azt nem amit nem árulnak. Ezért, ha egy macska nem párosodik, mert ez is lehetséges, azt saját elhatározásából teszi. Ha másként határoz, akkor talál partnert hozzá. Csak az ember tesz másként! Az embernél az az egyén a legsikeresebb, aki nem szeretne párt magának, netán kissé vonzódik is saját neméhez...

Említettem a poligám beállítottságot, amit a legtöbben többnejűségnek fordítanak, de ugyanúgy jelenthet többférjűséget is. A monogámia az egynejűség vagy egyférjűség idegen kifejezése. Vajon mi jellemző az ember legközelebbi rokona, az emberszabású majmok párválasztására?

A törpecsimpánz vagy bonobó közösségekben matriarchátus uralkodik. Ez azt jelenti, hogy a nők szervezik a közösség életét. A bonobó hímek közül az alfa hím háremet tart, de a nőstények szívesen közösülnek a többi alacsonyabb rendű hímmajommal is, miután magukat odaadták a legerősebb hímnek. A közönséges csimpánzról azt írják, hogy patriarchális viszonyrendszerben él, mert a domináns hímek, akik egymás rokonai döntenek mindenben, minden felett. Egyesek szerint nincs különbség, csak a törpecsimpánz hímjei nem olyan erőszakosak. Poligámia jellemző a gorillára, de a gibbon az monogám. Az orangutánról azt írják, hogy magányos. Anyák a kölykeikkel járnak, a hímek territóriumot foglalnak. Szerintem ez szintén poligámia.

Az alábbi linken olyan állatokkal foglalkoznak, amelyek ismertek-híresek monogámiájukról:

http://www.alon.hu/10-allat-amely-orok-huseget-fogad-parjanak

Tehát az állatok között döntően poligámia jellemző, ezért körükben jóval ritkább a monogám család. Létezik-e homoszexualitás és az azonos neműek életközössége az állatvilágban. A részletekbe nem mennék bele, mert ez a téma nem igazán motivált. Annyi biztos csak, hogy még majmoknál, csimpánznál is megfigyeltek azonos neműek közötti nemi aktust. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tartósan együtt élő párok vagy közösségek léteznének a majmok bármely fajánál! Lejjebb sorolt csoportokat nem vizsgáltam meg ebből a szempontból. Egy videó a csimpánzok nőstényeinek különös viselkedéséről:

http://velvet.hu/szex/2012/03/04/leszbi_majmok/

Én azt látom ezen a videón, hogy a nőstény csimpánzok nagyon szenvednek attól, hogy hatalmasra duzzadt a genitáliájuk. Jól láthatóan duzzadt, vörös, némelyik idősebb majom már szinte húzni kényszerül maga után. A nemi aktus imitálására azért kerül sor, hogy a kínlódásukat szüntessék vele, mert ha a hímek hamarabb észbe kapnak és felfigyelnek az igényekre, akkor minden simán, egyszerűen elintéződik. Figyeljék meg, hogy a majmok nem tudnak nyugodtan pihenni! Az állatok cselekvése pedig beszédet helyettesítő, ez az egyik legfontosabb szabály a körükben! Az állatkerti majmok viselkedésének tanulmányozása pedig igen korlátozott lehet amiatt, amit az emberektől lesnek el. Sajnos még arra is akadt példa, hogy leborotvált orangutánt prostituáltnak adtak el.

Az utolsó videó pedig arról szól, hogy a csimpánzoknál a nőstény a kezdeményező fél a párosodásban:

http://m.hir24.hu/hirek/tech-tud/Ilyen-a-szex-a-rokonsagban-video-(18-)

Ez viszont ellentmondani látszik az előző indoknak, vagyis hogy a nőstény csimpánzok figyelemfelkeltő céllal imitálják a nemi aktust. Nem biztos az ellentmondás, mert hosszabb időszakról van szó és nem tudni, hogy a hímek hol vannak éppen, mit csinálnak napokig. A nőstény csimpánznak a legfontosabb, hogy sok aktusa és partnere legyen ezen időszak alatt.

Rá is térhetünk az ember párválasztására. A soron következő vizsgálat a természeti népek körében végzendő. Náluk is találunk monogám és poligám közösségeket egyaránt. Buda Béla szexuálpszichológus szerint: „a természeti népek kultúráiban megtalálhatjuk a párválasztás minden formáját... a párválasztás minden emberi közösségben szociálisan szabályozott és ez a szabályozás erősebb a biológiai mechanizmusoknál. Talán egyetlen átvezető elem az állatvilág és az ember között..., hogy e társadalmak egy része nem igyekszik kontrollálni a gyermekkori és serdülőkori szexualitást; a fiúk és lányok korlátozás nélkül élhetik ki játékos próbálkozások formájában a bennük feléledő szexuális késztetést...

...Ismeretes néhány kultúra, amelyekben a partnerviszonyok zűrzavarosak, és a házassággal analóg partnerkapcsolat nem található meg. Ilyen például a ceyloni Nayar törzs esete, amelyben az anyaági nagycsalád gondoskodik a gyermekekről, a fiatal férfiak és nők egy közös, nagy házban alszanak, párjaikat alkalmanként váltogatják,,

A könyv idézete így folytatódik: Még négy ilyen kultúra ismeretes, de több más kultúra is van, amelyben a gyermekek nevelésének gondja nem, vagy nem kizárólag a szexuális együttélést folytató párra nehezedik, és nem ez a pár a társadalom alapvető, gazdasági egysége sem. Ilyen például a Malinowski (1972) által leírt Trobriand-szigeti társadalom is. Ebből csak az következik, hogy a házasságot nem lehet a kultúra ismérvének tekinteni, habár nagyon elterjedt...

Véleményem szerint 5 eset az nem a többség. Az viszont tény, hogy a zsidókeresztyén házasság és család működőképessége hitetlen kultúrákban nem működik. Pedig szerintem egyetlen fokkal sem lép túl azon, amelyet a természet diktál az egyén pszichéjében. A nemzetállamok és nagyobb kulturális egységek nem tudtak a Biblia norma és értékrendszere szerint szocializálódni.

A könyv folytatása: „Jellegzetes gazdasági szabályozottság alatt áll a többnejűség; ennek az intézménynek szinte szükségszerű feltétele a nők munkaerejének kihasználása. Ilyen esetben a nő „választásáról” alig lehet beszélni; kénytelen hozzámenni ahhoz, akinek szülei eladják A férfi választása sem pszichológiai értelmű; személyes kapcsolat a partnerek között alig van... mert kulturális kötöttségek, hagyományok és gazdasági erők ... írják elő a párválasztást.”

Amint a pirossal kiemelt rész értekezik felőle, a párválasztásnak a természethez és annak törvényszerűségeihez köze nincs, legalábbis a természeti népeknél. A poligámia sem a természeti népeknél, sem az emberi történelemben nem vette kellően figyelembe a természet szabályozottságait. A poligámia még a muszlimoknál is csupán az anyagiak kivetülése. Az i.sz 1. században-a keresztények között- még vita tárgya volt, hogy a nőnek van-e egyáltalán lelke! A többnejűség olyan országokban volt jellemző vagy az ma is, ahol a nőket lenézik. Jelenleg Ázsiában is sok helyütt többnejűség az elfogadott, de É-Afrikában is. Líbiában éppen napjainkban fogadták el újra a többnejűséget. Nepálban többférjűség is van, amit azzal indokolnak, hogy kevesebb a nő, akit csak több férj tud eltartani (ami 1%-os eltérést jelent, de van, hogy nincs is férfifölény! Ezeknek az ún. kis létszámú egalitárius kultúrákban vannak gyökerei.).

Körülbelül ezek a tények. Még három adat utoljára. 1998-ban a Wisconsin Egyetemen azt kutatták, hogy több, mint ezer kultúrából mennyi az annyi? 186 monogám, 588 poligám és 453 alkalmanként poligám kultúrát találtak.

A Szentírás véleménye az, hogy az egyénekre bízza a párválasztást, semmilyen sémát nem ad! A Károli Gáspár fordítású Szent Bibliában már a 6. oldalon szó van a házasságról, de csak a fejezet címében. Az 1Mózes 2,24 az asszonyembert feleségnek is nevezi. De ezt a verset nem az Úristen mondja, hanem Ádám, vagy pedig az 1Mózes írója, azaz Mózes fűzi hozzá. Ez azt is feltételezi, hogy Ádámnak tapasztalata is volt erről!

Az 1Mózes 4,19-ben azt olvassuk: „Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Czilla.” 1 Móz. 4,19

1 Móz. 16,3 ezt írja: „Vevé tehát Szárai, Ábrám felesége az Égyiptombeli Hágárt, az ő szolgálóját, tíz esztendővel azután, hogy Ábrám a Kanaán földén letelepedék, és adá azt Ábrámnak az ő férjének feleségül.”

A 2Sámuel 12,8-ban olvasható: „És monda Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Én kentelek fel téged, hogy király légy Izráel felett, és megszabadítottalak téged a Saul kezéből. És néked adtam a te urad házát, és a te uradnak feleségeit a te kebeledbe; ennek felette néked adtam Izráelnek és Júdának házát; és ha még ez kevés volt, ezt s ezt adtam volna néked.” 2 Sám. 12,7-8

Isten még több feleséget is adott volna Dávidnak, ha kérte volna.

1Királyok 11,3 Salamon feleségei: „És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét.”

Káleb, Jákob, Ézsau, Gedeon, Elkána, Manassé említhetők még, akiknek több felesége is volt. Az újszövetségben viszont tudomásom szerint egyetlen keresztyén sincs említve, akinek egynél több felesége lett volna. Jézus halála után az eszmény az egy feleség vagy az egyedüllét.

„Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos;” 1 Tim. 3,2

„A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják.” 1 Tim. 3,12

„A mik felől pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni. De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje. ” 1 Kor. 7,1-2

A keresztyénség kora a gyógyító közösségek megalakulásával jött el. Abban Jézus Krisztus tanítványai vagyon és életközösségben élnek. Választhatnak maguknak feleséget, ha egyáltalán akarnak, de választhatnak 1-nél több feleséget is. Ma már nem a vagyon, a pénz miatt kell egyedül maradni, vagy csak 1 feleséget választani. Az elöljáró tisztségek viszont egyértelműen kötve vannak a házasságban résztvevő felek számától. Krisztus tanítványai között „domináns hímnek” lenni veszélyes pozíció! A természet rendje pedig az, hogy a nők kezdeményezzék a párkapcsolatot, hiszen biológiai óra bennük is működik. Gondoljanak a havi ciklusra és a viszonylag korai menopauzára, amely 40-50 éves korban jelentkezik. A férfiakban nincs ilyen determinisztikus változó. A nők életében a nemiséggel kapcsolatos legfőbb probléma a paráznaság /Péld. 6,26 „Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!”/, míg a férfiakban a féltékenység munkálkodik sokkal jobban, mint azt a másik nem gondolná /Péld. 6,34 „Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.”/.

----------------------------------------------- vége----------------------------------

5. Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe. (Csel. 1,11 Károli)

Néhány alkalommal már szerettem volna konkrétan erről a témáról, vagyis Jézus Krisztus visszatéréséről írni. Az idő elérkezett, megérettem rá, a feladathoz felnőttem. Krisztus visszatérését sokan sokféleképp magyarázzák, ezért nekünk is állást kell foglalnunk ebben a kérdésben. Prófétai beszédben mondta el a világnak, tanítványainak pedig egyértelműen, nyíltan elmagyarázta Jézus, hogyan fog visszatérni hozzájuk. Ezen kívül jelek fognak árulkodni arról, hogy ismét közöttünk van. Jézus Krisztus Szava tehát nyitott prófétai beszéd, amelyet egyébként 3 evangéliumban is olvashatnak /Máté, Márk, Lukács evangéliumában/. Attól azonban, hogy Jézus kifejtette a jövőt és eszmefuttatása nem kell, hogy rejtélyesnek tűnjön, mégis nehezen érthető meg, mert nagyon hosszan beszél a jövőről. Arról az időszakról, amelyet még most is várunk. De még maga az Úr sem tért vissza tanítványaihoz! Az evangéliumok mellett a levelekben is említésre kerül Krisztus jelenléte, visszatérése, nemcsak a Jelenések könyvéből tudhatunk meg fontos információkat erre vonatkozólag.

Előre bocsátanám, hogy nem vagyok megszállott prófécia-fejtő. Az Úr visszatérése meg van írva, csak olvasni kell róla és megérteni. Mégis sokan melléfogtak már. Ennek az egyik oka, hogy az emberek a misztikumból, a mágikus életszellemből nem tudván kiszabadulni, próbálnak konkrét időpontokat megadni valamely eseménnyel kapcsolatban. Rendesen beleragadtak a saját gondolataikba, mint az apró rovarok a pók hálójába. Máskor meg jósolnak egymásnak úgy, azon a szinten, színvonalon, ahogy egy barát jó tanácsot ad a társának. Ez szintén nem helyénvaló gondolkozás.

Jézust hiába kérdezték /tanítványai is/ a visszatéréséről, a részletekről, vagyis annak pontos idejéről mégis hallgatott! A biblia ezt írja, amikor Jézus elbeszéli a jövőt:

„Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.” Mát. 25,13

„Ezt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, mely órában jő el a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy az ő házába törjön.

Ti is azért legyetek készek: mert a mely órában nem gondolnátok, abban jő el az embernek Fia.” Luk. 12,39-40

Ezért tőlem sem állt távol az olyan tanítás, amikor a részleteket azért nem fejtettem ki, mert félő, hogy valaki visszájára fordítaná Isten és az ő hatására az én gondolataim.

A Máté evangélium 24 és 25. fejezete nem más, mint hosszas kifejtése annak, amit a tanítványok is megkérdeztek az Úrtól és nekik megígérte Jézus, hogy nyíltan beszél velük mindenről:

„A tanítványok pedig hozzámenvén, mondának néki: Miért szólasz nékik példázatokban?

Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.

Mert a kinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, a mije van.

Azért szólok velök példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek.” Mát. 13,10-13

„És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?” Márk. 4,13

A második idézetből kitűnik, hogy Jézus minden szavát és példázatát is meg kell érteni a tanítványoknak akkor is, ha nem róluk szól és nem nekik mondták. Mégcsak nem is az ő gondolkodásuk szerint. Azért mert Jézus prédikáló tevékenysége során nem minden példázat lett még egyszer „lefordítva” a tanítványainak sem. Tulajdonképpen ebből is belátható, hogy Jézus a hitetlenekhez is odafordult olyan módon, ahogy az nekik megfelelt. A gondolatok nyelvén, hiszen a szemük és fülük nem működött közre abban, hogy a világot normális módon érzékeljék. A legfőbb induló probléma ebben az volt, hogy nem is a valóság érzékelésre és gondolataira, hanem a sajátjukra, vagyis az ördögi lények természetére összpontosították /...akinek van füle a hallásra.../. Addig nem jön el a világvége, amíg a tanítványok ezt a másik világot is meg ne értenék 100%-osan!

Hiszen aki a legkisebb parancsolatban vétkezik, az a mennyek országában a legkisebb lesz. A legkisebb parancsolatot először meg kell érteni, mert a keresztyénség nem annyi, hogy szeresd Istent és felebarátod teljes szívedből. Ez az esszenciája Jézus vallásának, de konkrét módjai vannak az imádatnak, amely Istennek tetszik és el is várja az őket szerető emberektől, hogy úgy cselekedjenek, hogy azzal méltóak legyenek a mennyben örökké élni.

Nem vállalkozom arra, hogy amit Jézus Krisztus Jeruzsálemben elmondott azt teljes egészében megvizsgáljam. Több dologról is szól a beszéde. Jeruzsálem pusztulásáról, saját maga visszatéréséről és a világ végéről /Máté 24, 1-3/. Ebben a rövid elmélkedésben /short reflection/ csak Jézus visszatérését tudom elemezni.

Induljunk el a Máté 24 fejezetében írottaktól. A Máté 24,5 szerint lesz idő, amikor egyesek azt állítják, hogy „Én vagyok a Krisztus”. Ez talán még sosem történt meg. Cseten már láttam olyat, aki Jézus néven csevegett másokkal. De ez nem ugyanaz, amit a Biblia kijelent a vizsgált írásszövegben. Jézus egyébként először a világ végéről kezdett el beszélni! A világ vége után fog jellemzővé válni az, hogy hamis Krisztusok lépnek majd fel /Máté 24,23-24/. Persze előtte is lesznek már próbálkozások, de amíg a világrendszer nem roskad végleg össze, addig ez inkább őrültségnek tűnik és idiótának tartják a Krisztus nevében fellépő embereket. A nagy nyomorúság idején viszont lehetnek és létezhetnek hihető próbálkozások. Aki már azzal hozakodik elő, hogy képes meggyógyítani a sebesülteket és ételt ad nekik, arról kérésre szívesen állítják azt, hogy ő a visszatért Krisztus! A nagy nyomorúság végén jelek lesznek a napban, a holdban, a csillagokban, amely prófécia valószínűleg Isten szellemteremtményein következik be /Csel 2,19-20. A földön vért, tüzet, és füstnek gőzölgését látják majd az emberek jelnek. Ezek is szimbólumok! A mennyben változik meg a nap, hold, csillagok és minden égben lakó teremtmények a jövője, aminek a földön a 19. versben felsoroltak a jel látható „tartományai”. Mert ha nem látható dolgok a jelek, akkor nincs értelme azokat jelnek tartani, amiből felismerhető a kérdéses időpont./.

„És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.”

Mát. 24,30

„És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel” Márk. 13,26

A világ vége, a nagy nyomorúság és az égi-földi jelek után következik az időpont, amely során Jézus Krisztus visszatér a földre. Mit csinál majd akkor?

„És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.” Mát. 24,31

„Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.” Mát. 25,31

Ezek az idézetek bizonyítják azt, hogy Jézus Krisztus úgy jön el, ahogy elment. Felvétetett a mennybe, ahonnan majd kilép szent angyalai társaságában és teszi azt, amit az Örökkévaló Isten eltervezett. Sok minden történéssel lehetne folytatni a visszatérő Jézus Istentől kijelölt feladatát, de nem szeretnék belemászni a jövő apró részleteibe. Majd a jövőben valamikor.

Ahogy e rövid reflexió címében is olvasható, Jézust angyali teremtmények vitték el a földi atmoszférából. A Cselekedetek könyvét olvasva ebben még biztosabbak lehetünk, mert ez áll itt:

„És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.

És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában, Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.” Csel. 1,9-11

Krisztus tanítványai ott álltak és nézték, amikor egy mennybéli felhő érkezett, megragadta és magával vitte Jézust a mennybe, amelynek kapuja egy darabig még nyitva volt. A tanítványok belenéztek a mennybe, ezért két angyal még meg is szólította őket, hogy ez van, menjenek és tegyék a dolgukat. /Többször előfordult már, hogy a tanítványok betekintést nyertek a mennybe. Például Jézus színeváltozásakor, vagy István mártírhalála előtt is megnyílt neki a menny./

Még egy kérdés foglalkoztatott Krisztus visszatérésével kapcsolatban. Jézus vajon azt is szerette volna elmondani tanítványainak, hogy csakis hozzájuk tér majd vissza, ezért a hitetlenek nem is láthatják majd őt? Ezért amiképpen elhagyta a tanítványait, ugyanígy fog hozzájuk visszatérni? Ebből következően kétféle visszatérésről lehetne beszélni...

Ez nem fog megtörténni! Ezt a fügefáról szóló megmagyarázott példázat bizonyítja. Minden úgy lesz, mint Noé napjaiban. Az emberek élik világukat és nem vesznek észre semmit /Máté 24,37-41/.

A Máté 24,33 vers éppen azt emeli ki, hogy a tanítványok figyeljék meg a visszatérésre utaló jeleket!

„A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:

Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.”

Mát. 24,32-33

Ha láthatatlanul jelen lenne Krisztus, akkor nem kellene megfigyelni azt, amikor a fügefa ága már zsendül.

Miért nem vesznek észre semmit sem az emberek abból, ami be fog következni? Ez azért igen érdekes, sőt bizarr lelki alkatra utal! Azért nem vesznek észre semmit, mert nem akarnak erről tudomást venni. Az információ és a jelek őket is elérik, de ők a saját szubjektív világukért mindenről elfeledkeznek. Amiről nem tudunk az nem is fáj, ismert a mondás körükben. Így aztán olyan lelki beállítottságot alakítanak ki, hogy még azt is elviselik, ha mások beléjük törlik a lábukat. Lelki és fizikai valóság számukra a harc, amelyet el kell veszteniük és megsemmisülni az önállóságért, függetlenségért feladott méltóságteljes élet helyett.

Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!

Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?

Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.

Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt. Zsolt. 34,12-15

-------------------------------------------------------ennyi------------------------------------------------------------------

6. Nyelvünk jelentősége és szerepe

Ez a tanulmány egy egész alapos kis vizsgálódáshoz vezetett. Azonban nem kisebb és jelentéktelenebb témáról szól -az emberi nyelvről- mint amit egyesek az ember lényegéről és az állatvilágtól is megkülönböztető jegyéről gondolnak. Az emberi nyelv szerepe és jelentése, valódi jelentősége kerül fel az Ige mérlegére. A Mindenható Isten hogyan értékelné az emberi civilizációban használt különböző nyelveket, mint például a Telugu, a Башҡортса, a Zazaki, a Nordfriisk, a Mongol és egyéb használatos, vagy már csak holt nyelveket, illetve az eszperantót, amely „nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, élő, mesterséges eredetű, semleges nemzetközi segédnyelv”- Wikipédia.? Létrehozójának (L. M. Zamenhof professzor) célja az volt, hogy „egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelvet hozzon létre, amely „meghaladja” a nemzetkultúrák határait, és előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között”-Wikipédia. Az eszperantó nem töltötte be Zamenhof azon utópiáját, amely a kölcsönös megértésen alapult volna. Szerették volna az IDO -val megreformálni, valamint meg kell nézni, kik és miért használják az eszperantót. Az első eszperantó könyv már 1887-ben megjelent, de a világ szeme még homályos volt, ezért mint rendesen későn ébredő emberek nem ismerhették fel a benne rejlő lehetőséget. Egészen 1913-ig várni kellett, amíg a lehetőséget elsőként a szabadkőművesek ragadták meg, azonban ez már megpecsételte a mesterséges nyelv sorsát, hiszen egy az okkultizmust is felvillantó szervezettel nem sokan akartak még csak párbeszédet sem folytatni. Az idő múltával a Postaunió és a Nemzetközi Rendőrszervezet is hivatalosan bejegyzett eszperantista szervezetté vált. Ez utóbbiakkal ismét nagyon sokan nem szeretnének közösséget vállalni... De mindezek a 20. század történetéhez tartoznak. Nem is kevéssel korábban kell elkezdeni a történetet mesélni. Csak a befejező szakasznál kapunk választ a legfőbb kérdésünkre, amit tulajdonképpen Isten tesz fel magának/ban, hogy mi végre az emberi nyelv?! Kincs, vagy érték, szükséges rossz, netán a Teremtőnek köze sincs az emberi nyelv(ek)hez?

Talán mindenki hallott már a Bábeli zűrzavarról. A legtöbben azt mondanák; Persze, a történelemben ekkor alakultak ki a nyelvek és Isten zavarta össze a történelem kezdetén élő emberek nyelvét, nehogy megértsék egymást. Mást nem igen lehet tudni erről, de nem is lehet olvasni még a Bibliában sem egyebet. Ezt még a vallásos érzületű emberek is így mondják. Hát akkor nézzünk utána!

A történet helyszíne az özönvíz utáni Föld, amikor az emberek hajója megfeneklett az Ararát hegyénél /1Mózes könyve 8. fejezet/. Innen kell elolvasnunk 4 fejezetet, míg eljutunk az 1Mózes 13. fejezethez, ahol már ki kell hogy alakuljon bennünk a kép az olvasottakról. Az olvasásnál ajánlott a történet cselekményeit megfigyelni, aztán azokat kell majd összekötnünk a saját gondolatainkkal. Én most nem követem ezt az igen sok lépésből álló értelmezési folyamatot. Kiemelem a lényeges pontokat és tartalmi fordítást végzek a szükséges helyeken.

Az 1Mózes 9. fejezetben, miután megáldja őt Isten ezt mondja Noénak:

„Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.

És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott;

Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelűl; a mint a zöld fűvet, nektek adtam mindazokat.

Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek.

De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét.

A ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.” 1Móz 9,1-6 Károli

Csak megjegyezném, hogy az állatvédelem szempontjából is találok itt egy fontos gondolatot, illetve egy másikat, ti. a bírói ítélkezés az ókorban az itt leírt alapelven alapult. Később aztán a vallást kritizáló, elsősorban farizeusi megnyilvánulásoknak köszönhetően -és a rengeteg prófétának, aki nem tudta véghezvinni küldetését, mert ideje korán megölték őket- Isten módosította a szemet szemért ítélkezést. A Szeretet Istene nem változott meg, nem is változhatott meg az ellenkezőjére, mert akkor ellentmondásba keveredett volna magával. Tulajdonságait átszervezte, hogy megfelelhessen az Őt vádoló embereknek és szellemteremtményeknek.

Ami számunkra most lényeges, hogy az Atya terve az volt, hogy Noé leszármazottai benépesítsék a Földet. Az állatok, akik Noé bárkájából párosával kifutottak, vagy kirepültek, örömmel vették birtokba a végtelenséggel kecsegtető tágas teret, a Földet. Az emberek viszont nem akarták elhagyni azt a vidéket, ahol az első kedvezőnek ítélt helyen letelepedtek. Ez volt Sineár földje

/1Móz. 11,2/. Ezen a vidéken élhettek 2 generációt /1Móz 10, 7-8/. Ez viszont akár 50-100 évet is jelenthetett, mert Khús nemzette Nimródot, a Föld első uralkodóját /1Móz 10,8 Káldi_Neovulgata/, de Nimród születéséig 5 testvérnek adott életet s a köztük lévő korkülönbséget nem említi a Biblia. Khús egyébként pedig Khámnak volt a fia, aki Noé 3 fia közül volt az egyik. Az 1 Mózes 11,10 említi, hogy Khám testvére volt Sém, aki 100 évesen nemzette első gyermekét, s aztán jöttek szép sorban a többiek /az özönvíz után 2 évvel született tehát Arpaksád, aki az első új ember lehetett a lakatlan Földön/. Az 1Mózes 10,10 szerint Nimródnak birodalma volt Sineár földjén, amit nem igen tudunk beazonosítani, de valahol délre az Araráttól, egy viszonylag hosszasan elterülő alföldi, vagy medencei földterület lehetett. Nimród volt az Akkád-birodalom alapítója, de az Asszíriai első városokat is ő építtette /Ninive, Rekhobot, Kaláh, Reszent/!

Bábel tehát Sienár földjének egyik városa lett volna, ha sikerül azt teljesen megépíteni, a tervezett Bábel-toronnyal. Ekkor lépett közbe Isten, hogy meggátolja az emberiség, az Akkád-birodalomban élő emberek egyik ötletét. A Biblia így ír erről:

„1. Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.

2. Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.

3. Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.

4. Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.

5. Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.

6. Akkor ezt mondta az ÚR: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.

7. Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!

8. Így szélesztette szét őket onnan az ÚR az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.

9. Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az ÚR az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az ÚR az egész föld színére.” 1Móz 11,1-9 MBT fordítás

Ha ezt a részt az ember megérti, akkor nyerő ügye van. Természetesen a fordítás nem helyes, azért írtam korábban, hogy a cselekményt figyeljék és azt kell összekötözgetni a megfelelő gondolattal. Mielőtt azonban értelmezünk, figyeljünk fel egy korábban írt fontos versre a 10. fejezetben.

„Hébernek meg két fia született: az egyiknek a neve Peleg -- azért, mert az ő napjaiban került felosztásra a föld --, a testvérének neve pedig Joktán.” 1Móz.10,25

Ez a Péleg nevű férfi a Sém nemzetségből való, Sém pedig Noé egyik fia, aki a bárkából jött ki. A hamita-szemita nyelvcsalád alapítójáról beszélünk! A keleti-hamita törzsek közé tartozik az egyiptomi és az etióp nép, amelyik a héberekkel igen közeli rokon. De csak a tudomány szerint, mert azt még a héberek ellenségei is úgy tartják, hogy az egy szemita nép. Innen az antiszemitizmus szó is.

Ez a vers a Biblia egészét tekintve is rendkívüli, mert bizonyítható, hogy Héber életében az egész Föld Istene felosztotta a Föld bolygót a népek, nemzetek között, hogy ki hol telepedjen le és melyik földön lakozzék. Megjegyzést is írhatunk ide; Héber vonalán született Ábráhám, akinek a nagy ígéret is tétetett.

Az özönvíz után 2 generációval, Sineár vidékén, az egy nyelvet beszélő, nagyjából egy területen élő népcsoportban élő emberek beszélgetnek. /Akik foglalkozás szempontjából már inhomogének, vagyis különböznek. Maga Noé is földművelő lesz, aki a bárka építésekor nem ismerte a szakmát (1Móz 9,20)/ Ezt olvashatjuk a 3. versben. Először csak arra történik utalás, hogy kezdjenek hozzá téglát égetni, amely kiváló építőkövükké válhatott. A 4. versben egyesek azt mondják, hogy gyertek, vagyis gyűljünk össze és csináljuk...

Amit a 4. versben mondanak azt a sokféle fordítás másképp adja vissza. Szerintem mindnyájan tévedtek, mert nem figyeltek fel arra, hogy a vers hogyan fogalmaz. A 3-4. versben gondolhat az olvasó arra, hogy kijelölt emberek lehettek, akik szervezték az embereket a munkára. Amit mondtak, az pedig megtévesztő szándékukat árulja el. Egy várost és egy tornyot akartak építeni, amely az égig felér, így az ember lelke Istenhez emelkedhet. Így aztán nevet, vagyis jó pontot szereznek Istennél és nekik nem kell elhagyniuk azt a földet ahol letelepedtek. Korábban idéztem, hogy nem szétszélesztette az Úr a népeket, ahogy sokan fogalmaznak, hanem rendesen eltervezte kinek merre és meddig van a földje. Például Thársis leszármazottai szigetlakók lesznek /1Móz. 10,5/. Az 1Móz. 10,20 pedig így meséli el a történetet, ami jellemző fogalmazás a nemzetek eredetének történetében:

„Ezek Kám fiai, nemzetségeik, nyelveik, utódaik, országaik és nemzeteik szerint.” 1Móz. 10,20

Na és most jön a radikális gondolat! Vajon az Úr összezavarta, vagy kialakította a különböző, illetve a leendő népek nyelveit? Az rendben van, hogy Bábel a zűrzavar szóból ered. De a fogalmazás helyesen van a 11. fejezet 7. és 9. versében? Döntsön a Latin Vulgata, mert a héber szótárazás még nem megy nekem. Az et confundamus ibi linguam eorum kifejezéssel adták vissza a latinban az összezavarodást, amit a nyelvek zűrzavara okozott. Az már nem kérdés, hogy a Teremtő egy pillanat alatt végezte el, hogy nyelvek százai, ezrei legyenek. A célja pedig az is volt, hogy az emberek lehetetlen elképzeléseiket meg ne tudják valósítani. De a terv már készen állott, amelyben a héber nép hatalmas jutalom várományosa volt. Ugyan Péleg, Hébernek fiai 4 generáció múltán született Sém vonalán, de szerintem időben mégis megelőzte azt a pillanatot, amikor Nimród és emberei Bábel építéséhez hozzákezdtek. A többnejűség miatt is minden további nélkül ez így lehetett.

Világos tehát, hogy Isten lerombolta a gonosz emberek szándékait, ezért a nyelvek összezavarása logikus lépés lehetett Isten részéről. Azonban azt gondolni, hogy pusztítással bármi értelmes dolgot létre lehetne hozni, dőre gondolat. Isten ezért vagy teremtve pusztító, vagy pusztítva teremtő dolgot tett Nimród idejében. Ezek közül a második gondolat a megfelelő, vagyis teremtett akkor, amikor zavart okozott az akkor élők nyelvében. Azért én nem nyugodhattam és megkerestem a confundo szó jelentéseit. Az összezavar jelentésen kívül szóba jöhet még a felfordulás, elegyítés, összekeverés, a vegyítés a latin nyelvtan szabályai szerint. A fundo szó önmagában pedig jelentheti az alapítást, kitalálást, valamint kiont, kiönt, szór, áraszt, szül. Ha az egymás mellett élő emberek nyelvére gondolunk akkor azt találjuk, hogy azok általában sokkal jobban hasonlítanak egymáshoz, mint valamely távol élő népéhez. Ezért akár a meglévő nyelvi szókincset, szabályokat elég volt vegyíteni, elkeverni, ezáltal értelmes és nem pusztító munkát végezni Isten részéről. A nyelvek a hosszú évszázadok alatt még további változásokon mentek keresztül. A változást leggyakrabban a szomszédos népek és országok kultúrájával való találkozás indukálta.

Isten leszállt az Égből, hogy megnézze, megvizsgálja a babiloni tornyot és az épülő várost, de azt találta, hogy az emberek munkájának motivációja a lázadás. Senki nem kérdezte meg őt arról, hogy Ő mit szeretne. Inkább templomot, vagy oltárt építettek volna és tiszta szívvel áldoztak volna, az kedves lehetett volna a Mindenható Istennek /Noé, de Ábrahám ezt tette/! A népeket pedig már csak azért is fontos volt elkülöníteni, hogy Nimród és apja vonalának bűneiből Sém és Jáfet családja, együtt leszármazottaikkal, ne részesüljenek. A szétszór szót a divisit latin szóval fordítják, de az is jelenthet egészen mást, mint szétzavarás! Az elsődleges jelentés az osztás, akár a divisi, akár a divisio jelentéseit keressük. Isten terve a nemzetek kialakításáról azt a gondolatot hordozhatta magában, hogy általa el tudja különíteni a gonoszokat a jóktól. Aztán később nem volt elég a származás, vagy a családi nevelés sem ahhoz, hogy ezt garantálni lehessen. Ennek következtében Isten mindig új dolgokon gondolkozhatott, hogy az övéi semmiképpen el ne vesszenek. A legnagyobb lépés ebben Jézus Krisztus áldozata és szabadítása volt.

Sém leszármazottjának, Ábrahámnak már igen nehéz feladata volt, hogy a Teremtő eredeti tervét meg tudja valósítani és Héber leszármazottai végre Kánaán földjén élhessek. Röviden ezt is meg kell említeni, hiszen az arabok a Bibliára hivatkoznak, miszerint már ők ott laktak, mikor Ábrahám oda vezette a zsidó népet! Ők ott elbitorolták Héber örökségét.

A Szentírás a 12. fejezetben így folytatja:

„Az ÚR ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!

Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.

Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” 1Móz 12,1-3 MBT

Ebből is látszik, hogy mindenkinek volt kijelölt helye a Földön, csak senki nem tartózkodott a helyén. Ehhez elég is volt az Akkád-birodalom léte, az mindent felfordított azzal, hogy nem kellett volna ott lenni, ahol megalapították. Sőt, Khámnak -és valószínűleg az utódainak is -/Noé 3. fia/ Noé azt ígérte, (de legalábbis ő ezt akarta elérni) hogy rabszolgája lesz Sémnek és Jáfetnek. Mivel Khám elbeszélte, hogy apját meztelenül látta a hajlékában. Noé ugyanis részeg volt, hiszen a szőlészettel és borászattal foglalkozván valami nem negatív ok miatt berúgott. Khám meg híresztelte, viccelődött és ki tudja még mit nem, azon amit látott /1Móz. 9, 20-29/. Hogy Noé el is átkozta és az átok hatott, vagy valami egészen más /pl: szidalom- maledictum latin szó/, azt ezúttal nem nyomozom. De Khám utódaiból kerültek ki például Izrael ellenséges királyai.

A bábeli zűrzavar ebben a tanulmányban egészen más magyarázatot nyert. Én már nem csodálkozok azon, hogy a Biblia elején írottakkal nem értek egyet. A Szentírás elején olyan igazságokat találni, melyeket csak egy kicsit kell elfordítani attól az iránytól, ahová azt célozták. Aki elejétől szeretné olvasni az Igét, az lehetőleg mesés könyvnek érezze azt. Nem utolsó sorban az a szándék vezette a különféle keresztyén felekezeteket, hogy az Örökkévaló Atyát negatív színben tüntesse fel. Amit Isten cselekszik, és egy könyv elején ez nagyon fontos, azáltal pusztító, gonosz személyiségnek ismerhessék meg.

A nyelvészeti kutatást folytatni kell, még néhány fontos következtetésre szeretnék eljutni és megosztani azt az olvasóval. Amelyhez szükség van egy bibliai szójegyzékre (konkordancia), vagy tematikus keresést végezhetek online valamelyik nagy bibliai weboldalon. A beszéd és a nyelv szóra több mint 1000 hivatkozást lehet találni Károli művében. Szerintem az alábbi legfontosabb igehelyeknél lehet latolgatni, hogy Isten hogyan tekint az emberiség több ezer nyelvére. Azt már tudjuk, hogy Ő alkotta meg azokat és a célja az volt, hogy az embereket elválassza egymástól, azért hogy ne fogjanak össze ellene. Mert ez ellenkezett Isten azon akaratával, hogy az emberek az egész földet birtokolják, telepedjenek meg mindenütt és uralkodjanak az állatokon. Azért ne irtsák ki az állatvilágot, még csak le sem becsüljék őket, hiszen példásabb életet élnek, mint az ember! Sőt az igaz ember, állatainak érzését is fontosnak tartja:

„Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.” Péld. 12,9

Nemcsak a gonoszság ellen lépett fel a Mindenható Isten, hanem az emberiség életét, alkalmazkodását a környezetéhez és letelepedését is kezdettől fogva irányította. Gondoljunk csak bele, hogy az Afrikában élő emberek teste mennyiben más, mint az európaiaké. A fekete bőrszín sem magától alakult ki, vagy mutáció vezetett hozzá, hanem Isten tudatos tervezése nyomát láthatjuk benne. Ha csak fehér és fekete bőrszín létezne, akkor el lehetne hitetni azt, hogy a feketék az emberi evolúció egy kezdetleges szakaszán élik az életüket. Mert a törzsi élet kedvez a formális csoport létrejöttének, a szó csoportdinamikai értelmében. A formális csoportot szervezeti szabályok kapcsolják egybe. Az informális csoportosulás inkább az egyenlítőtől északra vagy délre távolodva nyilvánul meg, a „fejlettebb világban”. Ott tehát szimpátiák, személyes kapcsolatok és érdekek kötik össze az embereket. Azonban a földrajzi környezethez alkalmazkodás során a sárga és zöld pigmentek jelenlétének köszönhetően sokféle árnyalatú bőrszínt is ismerünk. Előbbit Ázsiában, utóbbit elsősorban dél-amerikai indiánoknál figyelhetjük meg. Ez még nem minden, korábban részletesen foglalkoztak ezzel, és elkészítették a Luschan-skálát. Erről térkép is készült.

http://termtud.akg.hu/okt/9/afrika/5rassz.htm

Olyan elméletet még senki nem tudott megalkotni, ami a bőrszínek ilyen változatosságát megmagyarázná és a genetikai mutáción kívül mással is számolna. Mert a természetes szelekció nem működik akkor, ha afrikaiak költöznek hazánkba és itt töltenek 50-60 évet. Közülük senkinek a bőrszíne nem változik fehérré! Milyen érdekes, hogy a kávébarna a csokoládébarna és az ébenfekete árnyalatok jól meghatározható terülteken figyelhetők meg a különböző kontinenseken. Ebben hőmérsékletnek, párolgásnak, természetes növényzetnek jut fontos szerep. Még a talaj színével is lehet összefüggéseket találni. De csak megfigyelés alapján, nem okilag és nem bejósolhatóan. Vagyis nem tudjuk, hogy pontosan miért vannak ott, ahol vannak az egyes bőrszínek. Leginkább az átmenetességből következtetünk az okra. De nem tudjuk azt, hogy Tunézia, Algéria, Marokkó miért jellemzően fehér vagy világos bőrszínben jelenik meg! Amit nem tudunk szabályokkal megmagyarázni annak nincs is szabálya, bár összefüggést még mutathat. A népvándorlás nem elégséges ahhoz, hogy úgy módosítsa a nemzetek földrajzi elhelyezkedését, ahogy ma ismerjük. Szóval ha a bőrszínt a teremtéssel magyarázzuk, akkor annak is lenni kell szabályának. Pontosan az átmenetesség szabálya az, ami a tervezést bizonyítja! Minden nép odakerült és időben ott, vagy azt megelőzően lett azzá teremtve amilyen, ahol a térképen találjuk. Nincs nagyon kiugró eltérés. Azonban a teremtést napjainkban nem tudjuk szimulálni. Csak Isten hozhatta létre a bőrszínek szépen kirajzolódó elrendeződését. /Dél-Amerika a szabályos rendtől nagyobb eltérést mutat, mert ott az eredeti népességből szinte mutatóban sem maradt „minta” a 20. századra./ A maradék helybéli népesség keveredett évszázadokkal azelőtt az Európából jött hódítókkal és rabszolgáikkal. Csökkent mértékben ennek a genetikai nyomait láthatjuk.

A környezethez való alkalmazkodás nemcsak a bőrszínben, hanem az életmódban is megnyilvánult. Isten meglehetősen precízen állította fel az emberek viselkedését az adott földrajzi környezethez. Korunk globális éghajlatváltozása ezért erre a finomhangoltságra negatívan hat, mert teljesen felborítja ember és környezte megszokott viszonyulását. Természetfilm foglalkozott az óceániai halászattal, amely megsínylette az ember által elviselhetetlenségig módosított éghajlati jellemzőket. Másik tanulmányban említettem az óceániai gyöngyhalászok merülési csúcsait, amely 10 perc is lehet. Ahol eddig hagyományos halászatból éltek, ott az éghajlatváltozásnak még drámaibb következményei léptek fel. Óceániában a kivetett hálóra már a 20. században sem jutott elegendő hal, ezért a halászok búvár módjára merültek alá és megkeresték azokat a helyeket, ahol még maradtak lehalászható halak. A 21. században azonban a felszín közeléből, a parttól távolabb és 20-30 méter mélységbe húzódtak vissza a halak. Így nem lehet őket kifogni, mert a háló megmozdításakor azonnal elúsznak a meder aljáról. A tengerparton élő halászok kitalálták a kompresszoros búvárhalászatot. A lényeg, hogy 5-15 fő búvár merül le az óceán partközeli helyeire és a hálót úgy feszítik ki, hogy a mederből felemelkedő halak is a hálóba ússzanak. Ehhez néhány halásznak a terelő munkát is el kell végeznie. Aztán ott lent a mélységben végzik el a háló összezárását is, majd a zsákmánnyal teli hálót a csónakba emelhetik az fent dolgozó halászok. A kompresszoros merülés 10-15 percig tart és a szükségletek miatt naponta többször is búvármerülésre kerül sor. Pedig sokan belehaltak már a mellékhatásokba, a keszonbetegségbe, és más egyéb hirtelen fellépő légzési zavarban. De már csak így képesek helyben fenntartani az életüket. A Teremtő olyan szabályokat foganatosított, hogy a természettel összhangban élve nyüzsgő, pezsegő életet élhetnének az emberek és az állatok élete az emberek kezében lehetne. Sok minden belejátszik abba, hogy ez egyáltalán nem így működik.

A nyelv jelentőségét keresve most már koncentráljunk a biblia igéire. Lassan, kúszva előremenve haladhatunk az igazságok kiolvasásában.

Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! Zsolt. 139,4

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. 1 Kor. 13,8

Ez a 2 vers azt bizonyítja, hogy a nyelvhasználat annyira fontos, mint a prófétálás, vagy valaminek az ismerete. Már most is megtehetnénk, hogy nem használjuk. A jövőben erre biztosan nem lesz szükség. Isten Országában megvalósulhat a szándék, az akarat, a cselekvés intuitív leolvasása. Az emberek most is képesek rá, de a nyelvhasználat miatt nagyon elnyomták magukban. Gyakran szükséges is lehet, hiszen simán visszaélnek vele.

Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. Jak. 1,26

Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni. Jak. 3,2

Nyelvember nem fog megállni a földön, gonosz erőszak férfia; romlásba hajszolja őt.

Zsolt 140,12

Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig. Péld. 12,18

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

Péld. 15,4

Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől. Zsolt. 34,14

Mert a ki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot: 1 Pét. 3,10

Minden ember vétkezik azzal, hogy olyat mond, úgy beszél, hogy az másnak ártalmára van. Ez egy keresztyén atyafi esetében viszont súlyos hiba. Képmutatás, botránkozást okoz vele /1Ján. 3,18/. Ha igazat beszélünk akár örökké is élhetünk. A nyelves ember pedig nem maradhat meg az Új Földön! Isten nem kér lehetetlen, ha azt szeretné, hogy Jézus tanítványai beszédben ne vétkezzenek.

A nyelv használatát a mostani, Óvilágban is szükséges valahogyan használni, mert a mi környezetünk szinte csak nyelvet akar beszélni. Mit tegyünk, ha jót akarunk magunknak?

Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben. 1 Kor. 4,20

A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mimódon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek. Kol. 4,6

És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. Mát. 6,7

A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.

Péld. 10,19

Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen; Préd. 5,2

Sem Isten, sem az emberek nem szeretik a sok beszédet. Aki inkább hallgat, mint beszél, azt értelmesnek is hihetik /Péld. 17,28/. Persze azért az még jobb lenne, ha a beszéd tartalmát és nemcsak hosszát is néznék az emberek, amikor értelmesnek vagy butának titulálják a másikat /Jób 32,18/. Abból erő, vagy energia nem származik, ahogyan beszélünk. Pusztítani persze képes lehet az ember, de azt sem energiával, hanem fegyverrel teszi. Mert a nyelv fegyver /Zsolt. 57,5; Jób 5,21; Jer. 18,18/ A hívő keresztyén ember beszéde a személyre, az egyénre kell, hogy irányuljon, akkor képes hasznára és nem ártalmára lenni a nem keresztyén embernek. Ha ebben a tanulmányban olyan szavakat használnék, hogy ez vagy az zsír, vagy például a hazugságra úgy utalnék, hogy vamzerkodás, akkor az olvasók azt hihetnék, hogy talán a börtönben is megfordultam már. Ezen kívül az átlagemberrel sem beszélek így, mert akkor azt hiheti, hogy börtönbe valónak nézem. A börtönviselt embernek viszont fogalmazhatok úgy is, ahogyan a filmekben hallani, nem fognak megbotránkozni rajtam.

A nyelv vagy a gondolkozás a személyiség bázisa?

A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. Péld. 16,21

Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

Péld. 16,24

Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg. Péld. 29,19

Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj; Péld. 4,4

A gondolkozás az amely magában tartja a beszédet. Az agyat akár egy polcnak is felfoghatjuk, amely megtartja azt, amit hallott mástól. Noha az agy nem úgy néz ki, mint egy könyvtár, de a számítógép sem, mégis a PC-n is eltárolhatóak a tudományok, ahogyan az agy is memorizálni képes a beszédet. A kedves beszéd a tudást is növeli, nem egyenlő viszont a tudással! A beszéd nem egyenlő sem a lélekkel, sem a testtel. A beszéd egy gondolat vagy gondolatrendszer, ezért a nyelvről való tudásunk elraktározódik az agyunkban, illetve gondolkozásunk kifejeződik beszédünkben. Sőt, az ékes beszéd mellett még buta is lehet az ember. Hiába bújja a szótárat és törekszik a kifejezést egyre szebbé, netán vizuálissá tenni, az csak azt jelenti, hogy amiről beszél, nem egyéb, mint a szituáció, vagy önmaga a szituációban.

És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen beszél vala. Márk. 7,35

És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent. Luk. 1,64

A két vers arról szól, hogy az emberek nyelvét - mint valami tárgyat - meg lehet kötözni. Ennek hatására aztán nem tud rendesen beszélni vagy egyáltalán nem is képes beszélni. Ezt a magasabb, isteni szférát is ismerő lények okozzák az emberek gyötrésekor, amely Isten ítéletével összhangban rendeltetik el.

Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.

Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.

Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben. Péld. 26,24-26

A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok. Zsolt. 55,22

Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik, Péld. 2,16

Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála. Péld. 12,21

A fenti idézetek a nyelv egy újabb jellemző vonásáról tanítják az Istenhez forduló testvéreket. A beszéd célja a világban, hogy szüntelen hazudhassanak az emberek. Tulajdonképpen becsapják egymást az emberek, amikor beszélnek. A hitetlen világ nyelve becsapós, ezért nevezik az ószövetségben sokszor csalárdnak /Jób 15,5; Zsolt. 10,7; Zsolt. 34,14/.

Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek. Jób. 32,11

És szóla velök a király, és mindnyájok között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és állának a király előtt.

És minden bölcs és értelmes dologban, a mely felől a király tőlök tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, a kik egész országában valának. Dán. 1,19-20

A beszéd-írás-olvasás igen fontos készségek. A társadalom és kultúra alapjait jelenti. De a Biblia kimondja, hogy az erre épülő kultúránál van sokkal, /tízszerte / fejlettebb is! Jézus Krisztus földi ittlétekor az írástudók csoportjával sokat harcolt, hisz a farizeusok tanulni akartak tőle, de azt nagyon rosszul intézték és a vége az lett, hogy Jézus odaveszett. Napjainkban ezért a közeledéssel óvatosan bánnak az emberek, nehogy probléma legyen abból, ha valami jót szeretnénk másoktól, de nem kellőképpen, vagyis rossz módszerrel teszik azt.

Mielőtt a gyerekek megtanulnak beszélni, előbb a belső beszédet fejlesztik magukban. Ezt a beszédértés előzi meg, amelyet pedig az anya-gyermek intuíción alapuló párbeszéde. Ez igen általános és természetes jelenség. A kultúra egyáltalán nem lenne alacsonyrendű, ha a beszédet nem használnák az emberek, vagy mint fantáziájukban tartják az idegenekről, felváltaná egy olyan világ, amelynek az alapja a kapcsolatokra épülne. Amíg azonban a kapcsolatnak tartalma van, vagy éppen az összetartozást igyekszünk megszüntetni, addig a nyelvhasználat közvetít a különféle akaratok, szándékok és cselekvések világában.

Mert szavaidból igazulsz meg, és szavaidból kárhozol el. Mt. 12,37

----------------------------------------------VÉGE---------------------------------------------

Idén nem lesz több tanulmány és patent. Kellemes Kartácsonyt és BÚÉK minden látogatónak és nemcsak az olvasóknak!